Életmód

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy szakítunk kellene

A kapcsolat elején minden rózsás, torokba gombócot szorító érzésünk van, amikor csak meglátjuk, hogy a szerelmünk írt, vagy szívecskét rakott egy fényképünkre a közösségi médiában. Sokat vagyunk együtt, és egyszerűen nem kaphatunk eleget a másikból.

Lassacskán eljön az a pillanat, hogy már az összeköltözést fontolgatjuk, vagy akár meg is tesszük. Összekötjük a baráti listánkat, és csak a legjobb barát/barátnő marad meg mindkét félnek, a többi barát pedig közös lesz. Minden szép és jó, vagy mégsem?

Lehetnek baljós jelek

Lehetnek baljós jelek, amelyek azt mutatják, hogy talán nem minden megy úgy, ahogyan azt az elején elképzeltük. Ezek természetesen nem azt jelentik, hogy partnerünk rossz ember, mindössze azt, hogy mi ketten nem biztos, hogy összeillünk.

Ilyen jelek lehetnek, ha túl sokat gondolunk az előző partnerünkre, netán összehasonlítjuk vele a jelenlegit. Semmiképpen sem jó jel, ha például azon gondolkodunk, hogy miben kéne a másiknak változnia, esetleg hogyan tudnánk őt megváltoztatni.

Ha rendjén valónak érezzük, hogy párunk nélkül megyünk el szórakozni, és eszünkbe sem jut, hogy őt is elhívhatnánk. Még rosszabb, ha egyenesen fojtogatónak érezzük, hogy érdeklődik a dolgaink iránt, vagy többet akar velünk lenni. (Innen már nemigen vezet út visszafelé.)

Aztán kimondottan rossz irányba tart a kapcsolat, ha terhesnek érezzük, hogy vele legyünk; vagy amikor azt mondja, hogy el szeretne velünk jönni egy programra, még a gondolata se tetszik nekünk.

További jelek lehetnek, hogy túlságosan természetesnek veszi, hogy vagy neki. Ha már jó ideje randiztok, de nem akar semmi többet; vagy ha túl sokat vitatkoztok, és az apró kis rigolyák, melyeken nemrég még mosolyogtál, most már idegesítenek. És persze, ha azon kapod magad, hogy a szakításon gondolkodsz.

A kényelem és a megszokás két nagy visszatartó erő, mikor az ember a szakításon töpreng. A legtöbb ember valamilyen szinten, ki kevésbé ki jobban, de kapcsolatfüggő. Nem szeretünk egyedül lenni, és ez sokszor olyan kompromisszumokhoz vezet, amelyeket talán nem kellene megkötni.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük