Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát, és véleménye szerint az AI által generált tartalom értékét megkérdőjelezhetjük. Az ügynökségében körülbelül tíz dolgozó tevékenykedik, néhányan teljes munkaidőben, mások részmunkaidőben. Zetteler nem látja értelmét annak, hogy olyan tartalmat küldjön ki, amit nem ő maga írt, legyen szó újságról, AI által generált dalokról, vagy akár arról, hogy megszünteti az adminisztrátorát, aki négy gyereket nevel. „Hol van a boldogság, a szeretet vagy a fejlődés, amit én, mint alapító, élvezhetnék?” – teszi fel a kérdést, és határozottan kijelenti, hogy számára ez semmit sem jelent.

Zetteler nem egyedül van a mesterséges intelligencia ellenállásában; az AI-technológia, különösen a ChatGPT megjelenése óta, amely 2022 végén vált népszerűvé, egyre több embert aggaszt. A Semrush szoftvercég adatai szerint a ChatGPT havi több mint öt milliárd látogatást generál, ami figyelemre méltó szám. Azonban az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, hatalmas mennyiségű energiát igényelnek, és az üzemeltetésük is energiaigényes. A Goldman Sachs által készített jelentés szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi villamos energiát használ, mint egy Google keresés, ami sokakat aggaszt.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén az AI távolságtartásának híve. Az ő számára az AI „lélek nélküli” és ellentmond a vállalkozásának alapvető értékeinek, amelyek a humán kapcsolatokra építenek. Emellett az energiafogyasztás miatt is elutasítja az AI használatát, mivel úgy véli, hogy az emberek nincsenek tisztában a technológia környezeti hatásaival. „Bár tisztelem az AI által nyújtott társadalmi előnyöket, tartok a társadalomra gyakorolt széleskörű hatásától” – mondja Zetteler, aki elismeri, hogy az AI hasznos lehet, például a vakok számára, de hosszú távú előnyöket nem lát.

Sierra Hansen, aki Seattle-ben él és közszolgálati területen dolgozik, szintén elutasítja az AI alkalmazását. Szerinte az AI használata rontja a problémamegoldó képességünket, hiszen az emberi agy segít rendszerezni a napjainkat. „Az emberi képességeinket kellene használni, nem az AI-tól várni a megoldásokat” – hangsúlyozza. Hansen úgy véli, hogy ha egyszerű feladatokat bíznak az AI-ra, az nem fejleszti a gondolkodási készségeinket.

A helyzet azonban nem mindenki számára ennyire egyszerű. Jackie Adams (ez nem a valódi neve), aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben szintén ellenállt az AI használatának, hiszen környezeti okok miatt és a lustaság érzése miatt nem akarta alkalmazni a technológiát. Azonban egy évvel ezelőtt, amikor a kollégái elkezdték használni az AI-t a szövegírás és ötletgenerálás terén, Adams kénytelen volt követni őket, miután költségcsökkentést kértek tőle. „Akkor már nem volt rajtam a kontroll” – mondja, és hozzátette, hogy ha nem alkalmazná az AI-t, az károsan befolyásolná a karrierjét.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használatának elkerülése már nem lehetséges. „Ha meg akarjuk érteni, miért született egy döntés, akkor emberekre van szükségünk. Ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. Adams elfogadta az AI használatát a munkájában, de még mindig lehangolt a technológia növekvő befolyása miatt. „Még a Google keresésnél is találkozunk AI által generált összefoglalókkal, és ez már-már úgy tűnik, hogy nincs kontrollunk a dolgok felett” – zárta gondolatait.

A mesterséges intelligencia világában való eligibilitás és a vele járó kihívások mindenkit érintenek, nem csupán a technológiai iparban dolgozókat. Az AI térnyerése tehát komoly társadalmi és etikai kérdéseket vet fel, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni a jövőbeni fejlesztések során.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo