Tárgyalásra készül az Egyesült Államok és Kína – ki enged elsőként?
A hétvégén Svájcban kezdetét veszi az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalás, amelyet a két ország közötti feszültségek és a kereskedelmi háború előzményei motiválnak. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump áprilisban 145%-os vámot vezetett be Kínára, amit a kínai kormány 125%-os vámemeléssel válaszolt meg. Azóta a két ország közötti kereskedelem jelentősen csökkent, ami aggasztó jele a globális gazdasági helyzetnek. A kérdés most az, hogy vajon melyik fél fogja előbb engedni a vámokból.
A BBC északi-amerikai és ázsiai tudósítói, Bernd Debusmann és Tessa Wong, alaposan elemzik a két ország lépéseit a tárgyalások előtt, és próbálják feltérképezni, milyen irányba haladnak az események. A tárgyalások célja, hogy enyhítsenek a feszültségeken és újra helyreállítsák a kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időszakban súlyosan megromlottak. A kérdés az, hogy melyik vezetés, az amerikai vagy a kínai, hajlandó elsőként engedni a vámok terén, és milyen következményekkel járhat ez a globális kereskedelemre nézve.
A helyzet bonyolult, hiszen a kereskedelmi háború nemcsak a két ország gazdaságát, hanem a világpiacot is érinti. A kereskedelmi kapcsolatok csökkenése mellett a befektetések is visszaestek, és a vállalatok bizonytalanságban várják a tárgyalások kimenetelét. Ugyanakkor a globális gazdasági növekedés is veszélybe került, mivel a világ különböző régióiban tapasztalható feszültségek és a kereskedelmi viták komoly hatással vannak a gazdasági stabilitásra.
A hétvégén kezdődő tárgyalás során várhatóan a vámok mellett más kérdésekről is szó lesz, például a technológiai versenyről, a szellemi tulajdon védelméről és a piaci hozzáférésről. Az Európai Unió vezetője, Ursula von der Leyen is figyelemmel kíséri a fejleményeket, és egyesült válaszlépéseket ígért az amerikai vámokkal szemben, figyelmeztetve a további ellenintézkedések lehetőségére, ha a tárgyalások nem hoznak eredményt.
A kereskedelmi feszültségek mellett más globális események is napirenden vannak. A közelmúltban több nemzetközi diákot és friss diplomást tartóztattak le, akik részt vettek a Gázai háború elleni tüntetéseken, ami rámutat a politikai helyzet komolyságára és a demokratikus jogok védelmére. Az események közé tartozik az is, hogy a közelmúltban egy fesztiválon autós támadás történt, amelyben 11 ember vesztette életét, és a rendezvény szervezői szívből sajnálkoznak a történtek miatt.
A történelem sötét lapjaira is emlékeztetett a közelmúltban megrendezett ‘Élet Menete’, amelyen holokauszt túlélők is részt vettek, ezzel is megemlékezve a táborok felszabadításának 80. évfordulójáról. Az események során a világ vezetői is kifejezték részvétüket, mivel a pápa, Ferenc, 88 éves korában elhunyt, és a búcsúztatására sokan gyűltek össze, hogy leróják tiszteletüket.
Mindezek mellett a kereskedelmi tárgyalások mellett más diplomáciai események is zajlanak. Az Egyesült Államok az utóbbi időben visszavonta katonai támogatását Ukrajnának, ami újabb feszültségeket szült a térségben. Zelenszkij, ukrán elnök, a londoni európai vezetők csúcsértekezletét követően nyilatkozott a helyzetről, hangsúlyozva, hogy a nyilvános összecsapások a Fehér Házban új kihívások elé állítják Ukrajnát.
A világ figyelme tehát most a svájci tárgyalásokra irányul, ahol a két nagyhatalom képviselői próbálnak megoldást találni a kereskedelmi viták rendezésére. A következő napokban kiderül, hogy a felek mennyire hajlandóak kompromisszumra jutni, és hogy milyen hatással lesz ez a globális gazdasági helyzetre.
Ezeket is érdemes megnézni
Miliband a globális együttműködés fontosságára figyelmeztet az energia kihívásaival szemben
iPhone gyártó új terve: Mitsubishi elektromos autók fejlesztése
