Trump harca a Harvard ellen hosszú távú következményekkel jár

Donald Trump az elmúlt hét napban számos figyelemre méltó lépést tett, amelyek nemcsak a Harvard Egyetemet, hanem az amerikai felsőoktatás egészét érinthetik. Hétfőn Trump bejelentette, hogy 3 milliárd dollárt irányítana át a Harvard kutatási támogatásából szakmai iskolákhoz. A következő napon a Fehér Ház levelet küldött a szövetségi ügynökségeknek, amelyben arra utasította őket, hogy vizsgálják felül a Harvardnak ítélt körülbelül 100 millió dolláros szerződéseket, és ahol lehetséges, keressenek alternatív beszállítókat. Szerdán Trump tovább bővítette a témát, kijelentve, hogy „Harvardnak magát jól kell viselkednie”, és azt is hozzátette, hogy az intézmény „nagy tiszteletlenséggel bánik az országunkkal”, miközben egyre mélyebbre süllyed a problémáiban.

Trump intézkedései egyértelműen támadást jelentenek az Egyesült Államok egyik legrangosabb és leggazdagabb felsőoktatási intézménye ellen. A Harvard ellen irányuló lépések, mint például több mint 3 milliárd dollárnyi kutatási támogatás befagyasztása és a külföldi diákok beiratkozásának felfüggesztése, mind hozzájárulnak egy szélesebb körű politikai agendához, amely a demokratikus párt támogatói bázisát célozza meg. Az amerikai egyetemek közéletében tapasztalható aggodalom egyre növekvő, és a Harvard diplomaosztó ünnepségén a diákok között „kézzelfogható aggodalom” volt érezhető. Az egyik brit állampolgár diák, aki névtelenséget kért, elmondta, hogy bár sokan tudták, hogy Trump próbálkozik ezekkel a lépésekkel, mégis sokkolta őket, amikor ezek valósággá váltak.

A Harvard és Trump konfliktusa nem csupán egy egyetem irányításáról szól, hanem a politikai és kulturális táj átalakításának csatájáról is. Trump és adminisztrációja különböző indokokat adtak lépéseikre, például a konzervatív professzorok hiányát említve, valamint a külföldi diákok számának növekedését és Kínával való pénzügyi kapcsolataikat. Azonban a Fehér Ház legfőbb indoka az antiszemitizmus kezelése volt a Harvard területén, különösen az Izrael ellen irányuló tüntetések fényében, amelyek az Egyesült Államok számos egyetemén zajlottak a gázai háború kezdete óta.

A Harvard elnöke, Claudine Gay, a kongresszusi meghallgatás során nehezen tudta megválaszolni, hogy a „zsidók genocídiumára” való felszólítás sérti-e a diákok magatartási kódexét, ami óriási kritikát váltott ki. Trump kampányában azt ígérte, hogy megvonja a szövetségi támogatást és a kormányzati akkreditációt azoktól az egyetemektől, amelyek antiszemita propagandát folytatnak. Idén januárban, amikor Trump visszatért a Fehér Házba, elkezdte megvalósítani ezeket az ígéreteket.

A Harvard nemcsak az adminisztráció irányából érkező nyomásnak van kitéve, hanem más neves amerikai egyetemek is hasonló sorsra juthatnak, mint például a Princeton és a Pennsylvaniai Egyetem, amelyek szintén jelentős kutatási támogatások megvonásáról számoltak be. A Fejlesztési Minisztérium 10 egyetemet vizsgál, amelyek antiszemitizmus vádjával néznek szembe, miközben más intézményeket is figyelmeztettek, hogy hasonló vizsgálatokra számíthatnak.

A Harvard esetében a problémák nem csupán a kutatási támogatások megvonásáról szólnak, hanem sokkal szélesebb körű kulturális és politikai kérdéseket érintenek. A Trump-adminisztráció célja, hogy átalakítsa az amerikai egyetemek politikai táját, és konzervatívabb irányba terelje azokat. Az, hogy az amerikai egyetemek hogyan reagálnak ezekre a lépésekre, meghatározó lehet a jövőbeli politikai és társadalmi diskurzusban. Az ilyen típusú politikai nyomásgyakorlás eddig ismeretlen volt az amerikai felsőoktatásban, és sokan attól tartanak, hogy ez a helyzet hosszú távon alááshatja az akadémiai függetlenséget.

A Harvard, amely a híres jogi karáról ismert, a bíróságokat választotta a Trump-adminisztráció nyomásának ellenállására. A bírók döntései és a Harvard által indított perek sorsdöntőek lehetnek az amerikai felsőoktatás jövője szempontjából. Az elnök, Trump, azzal reagált, hogy Harvard „harcolni akar”, és azt mondta, hogy az intézmény „nagyon okosnak” tartja magát, de közben „verést kap”.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Trump politikai bázisa támogatja az intézkedéseit, ugyanakkor a lakosság többsége az amerikai egyetemek mellett áll, és nem érti, miért van szükség a támogatások csökkentésére. Az egyetemek függetlenségének megőrzése rendkívül fontos, és a Trump-adminisztráció lépései komoly következményekkel járhatnak. Az amerikai felsőoktatás jövője egyre inkább a politikai viták kereszttüzébe kerül, és a Harvard példája jól mutatja, hogy a kulturális és politikai határok mennyire elmosódhatnak a felsőoktatás területén.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0ln9lexyedo