Nagy csapás a megújuló energia terjedésére: leállt a jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése, miszerint lemondott a Hornsea 4 nevű szélfarm projektjéről, jelentős csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia célkitűzéseire. A Hornsea 4 projekt eredetileg az egyik legnagyobb tengeri szélfarm lett volna a világon, amelynek kapacitása 2.4 GW-ra rúgott volna, elegendő áramot biztosítva több mint egy millió háztartás számára. A vállalat viszont közölte, hogy a projekt már gazdaságilag nem indokolt, annak ellenére, hogy korábban 15 éves szerződést kötöttek a brit kormánnyal, amely garantálta, hogy az áramot egy előre meghatározott áron értékesíthetik.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány elismer. A Energia Biztonságért és Nettó Zéróért Felelős Minisztérium (DESNZ) szóvivője azt nyilatkozta, hogy a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok korlátozásai jelentős hatással vannak az iparra Európa-szerte. Az Orsted döntése nem egyedülálló; a svéd Vattenfall cég is leállította egy 1.4 GW kapacitású szélfarm fejlesztését Norfolk partjainál 2023 júliusában, szintén a növekvő költségek miatt. E projektet az RWE német energiaipari vállalat vásárolta meg, amely ígéretet tett arra, hogy folytatni fogja a fejlesztést.
Ezek az események komoly kérdéseket vetnek fel a kormány tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely szerint 2030-ra a megújuló energiaforrásoknak a teljes energiamix 95%-át kellene adniuk. Jelenleg az Egyesült Királyság energiájának valamivel több mint fele szélből, napenergiából, nukleáris energiából és biomasszából származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt radikálisan növelje az elkövetkező öt évben, ami hatalmas kihívás elé állítja az országot.
A cél eléréséhez a brit offshore szélkapacitást meg kell háromszorozni, a napelemek és a szárazföldi szélfarmok számát pedig meg kell duplázni. Az Aurora Energy becslései szerint ezt jelentős áramhálózati fejlesztésekkel kell kiegészíteni, beleértve 620 mérföld új vezeték és alállomások illetve egyéb berendezések telepítését. Ugyanakkor sok helyi közösség ellenáll a nagyobb energiahálózatok kialakításának, amelyek közvetlenül a lakóhelyük közelében terveznek megvalósulni.
Több iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői is megkérdőjelezik, hogy a 2030-ra kitűzött cél elérhető. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta érvel amellett, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítése szinte lehetetlen a tervezett időkeretben. Azt állítja, hogy ha nem sikerül elérni a rövid távú célokat, az a költségek maximális növekedéséhez vezet. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 missziójának vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de egy „Herkulesi erőfeszítéssel” mégis lehetséges.
Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismeri, hogy a terv ambiciózus és vitatott, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a rezsi csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiabiztonság megteremtése érdekében. A kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „visszaállításáért”, és továbbra is hisznek a tiszta energia küldetés megvalósíthatóságában. Azt állítják, hogy erős projektportfólióval rendelkeznek a tiszta energia 2030-as céljainak elérésére, és hogy a külső globális nyomásokkal és az egyedi kereskedelmi döntésekkel is tudják kezelni a kihívásokat.
A brit kormány energiapolitikája tehát jelentős átalakuláson megy keresztül, amely számos kérdést vet fel a jövőbeli energiaellátás fenntarthatóságával és megújuló forrásokból való biztosításával kapcsolatban. Az energiapolitikai célok elérése érdekében elengedhetetlen a közös munka, a helyi közösségek bevonása és a technológiai innovációk előmozdítása.
Ezeket is érdemes megnézni
Miért elengedhetetlen a mesterséges intelligencia a jövőben?
Energiaigazgató figyelmeztet a gáz tároló jövőjére
