Mi a megoldás India és Pakisztán feszültségeinek csökkentésére?

A folytatódó India-Pakisztán válság újabb veszélyes fordulatot vett, ami miatt világszerte országok sürgetik a nyugalmat. Az elsődleges elképzelés az volt, hogy miután India légicsapásokat indított, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – ezt Delhi nem erősítette meg – a felek „győzelmet” hirdethetnek, és ezzel csökkenthetik a feszültséget. Azonban létezik a veszélye annak, hogy a hosszan elhúzódó megtorló támadások sokkal súlyosabb következményekhez vezethetnek. A korábbi konfliktusok során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhi és Iszlámábád vezetőire, hogy a helyzetet kezeljék és a feszültséget csökkentsék. Most azonban a szenvedélyek felforrósodtak, a nacionalista retorika mindkét oldalon a csúcspontjára hágott, és a két szomszéd háborúhoz közel áll, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.

Ayesha Siddiqa, a pakisztáni tudós, aki a londoni King’s College vezető munkatársa, figyelmeztetett: „A világ közössége csendben marad; ez veszélyes.” Hozzátette, hogy noha a feszültségek évtizedek óta fennállnak, ez az első alkalom, amikor a két ország konfliktusban áll anélkül, hogy bárki figyelemmel kísérné őket vagy erőszakkal megakadályozná a további eszkalálódást. Ha Washington nem lép közbe határozottan, Iszlámábád és Delhi folytathatja vádaskodásait, és a helyzet tovább súlyosbodhat. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere arra figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, de más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. „Szeretnénk, ha ez a helyzet a lehető leghamarabb de-eszkalálódna. De nem tudjuk irányítani ezeket az országokat” – tette hozzá.

Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor a militáns támadás történt az India által irányított Kasmírban, amely 26 civil halálát okozta. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke korábban a feszültségek növekedését „szégyennek” nevezte. A korábbi India-Pakisztán összecsapások során, például 2019-ben, a feszültséget gyorsan sikerült csökkenteni, miután India „műveleti csapásokat” hajtott végre, amelyeket a terroristák táborainak megsemmisítésére irányultak Pakisztánban. Az események következtében egy indiai katonai gépet lelőttek, és a pilótát elfogták Pakisztánban, akit két nappal később amerikai és más világ hatalmak beavatkozása után szabadon engedtek.

A jelenlegi konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon felforrósodtak. Miközben a Trump-kormány prioritásai a vámok, Kína és az ukrán-orosz helyzet körül forognak, az nem zárható ki, hogy a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítése szükséges a két nukleáris hatalom közötti feszültség csökkentésére. Kína, mint a másik világhatalom, amelynek érdeke fűződik Dél-Ázsiához, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal, több mint 50 milliárd dollárt fektetett Pakistanba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó keretében a kereskedelem fellendítése érdekében. Kínának ráadásul megoldásra váró határvitái vannak Indiával, és a két ország között 2020-ban határösszecsapás történt a Himalájában. Ennek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere.

A BBC-nek nyilatkozó Shen Dingli, sanghaji nemzetközi ügyek szakértője szerint, ha az Egyesült Államok nem érdeklődik az India-Pakisztán feszültségek megoldása iránt, akkor más, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a P5-nek kellene beavatkoznia. „Ez az ő felelősségük is” – mondta. Ahogy India Pakisztánt vádolja a kasmíri szeparatisták támogatásával, akik a múlt hónapban turisták ellen hajtották végre a halálos támadást, a kínai szakértő szerint a P-5 tagjai „megbízható vizsgálatot indíthatnak az ügyben”, hogy kezeljék India aggályait.

A Perzsa-öböl államai, például Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatban állnak mindkét országgal, fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. Adel Al-Jubeir, Szaúd-Arábia külügyi államminisztere május 7-én érkezett Delhibe, ami meglepetés látogatásnak számított a két ország közötti feszültségek fokozódása közepette. „Jó találkozót folytattam Adel Al-Jubeirrel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar, India külügyminisztere, hozzátéve, hogy szaúdi kollégája „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott visszaszorításáról”. A szaúdi miniszter pénteken érkezett Iszlámábádba, hogy tárgyaljon a pakisztáni vezetőkkel. A becslések szerint körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Perzsa-öböl államaiban, ami Szaúd-Arábia számára jelentős befolyást biztosít Pakisztánban. Riyadh az évek során milliárdokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy gazdasági válságok idején megsegítse az országot.

A jelenlegi válságból való kilábalás egyik módja az lehet, hogy mindkét fél győzelmet hirdethet, hogy ezzel megszólítsa közönségét. Delhi azt állítja, hogy a gyanús militáns búvóhelyek ellen indított rakétacsapások Pakisztánban és a pakisztáni irányítás alatt álló Kasmírban a múlt hónapban történt pahalgami támadás felelőseinek „elszámoltathatóságának” biztosítása érdekében történtek. „India már kijelentette, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők válaszcsapást akarnak indítani, akkor arra India erőteljes válaszát vált ki” – nyilatkozta D S Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas hadsereg számára, fontos, hogy megmutassa népének, hogy képes fellépni India ellen és újra leckét adni, miután öt indiai vadászgépet is lelőttek egy légi összecsapás során. India azonban nem ismerte el, hogy bármelyik vadászgépét elvesztette volna a jelenlegi összecsapás során. A pakisztáni tudós Siddiqa szerint a jelenlegi válság kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India célpontjai napról

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo