Bátor küldetés indult az űrlaborokban történő élelmiszertermelésért
Az űrben végzett legújabb kísérletek és kutatások új dimenziókat nyithatnak meg az űrhajósok táplálkozásában. A közelmúltban indított európai űrügynökségi (ESA) projekt célja, hogy felmérje a laboratóriumban termesztett ételek, úgynevezett sejtből növesztett ételek életképességét a súlytalanság és a megnövekedett sugárzás körülményei között. A kutatás célja, hogy új megoldásokat találjanak az űrhajósok étkeztetésének költségeinek csökkentésére, amelyek naponta akár 20 000 fontba is kerülhetnek. A kutatócsoport szerint ez a kísérlet az első lépés ahhoz, hogy két éven belül egy kis pilot élelmiszer-termelő üzemet hozzanak létre a Nemzetközi Űrállomáson.
Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban található Frontier Space vezérigazgatója és alapítója, aki a londoni Imperial College kutatóival együttműködve fejleszti a koncepciót, hangsúlyozza, hogy a laboratóriumban termesztett ételek kulcsfontosságúak lehetnek, ha a NASA célja, hogy az emberiség több bolygón is éljen, megvalósul. Elmondása szerint: „Az álmunk az, hogy gyárakat építsünk az űrben és a Holdon.” Szerinte az űrhajósok számára elérhető élelmiszer előállításához elengedhetetlen, hogy gyártási létesítményeket hozzanak létre a Földön kívül.
A laboratóriumban termesztett ételek folyamata magában foglalja az élelmiszer-összetevők, például fehérjék, zsírok és szénhidrátok termesztését kémcsövekben és tartályokban, majd ezek feldolgozását, hogy olyan ízletes és kinézetű ételek készüljenek, mint a hagyományos élelmiszerek. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban termesztett csirke, míg a laboratóriumban termesztett steak az Egyesült Királyságban és Izraelben várja az engedélyezést. A Földön a technológia környezeti előnyöket ígér a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerekkel szemben, például kevesebb földhasználatot és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátást, azonban az űrben a költségek csökkentése a fő cél.
A kutatók azért végeznek kísérleteket, mert az űrhajósok élelmiszerének szállítása a Nemzetközi Űrállomásra rendkívül költséges, akár 20 000 font egy űrhajós számára naponta. A NASA, más űrügynökségek és magánszektor cégek hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon, és talán egyszer a Marson is. Ez azt jelenti, hogy élelmiszert kell küldeni tucatnyi, végül pedig akár több száz űrhajós számára, akik az űrben élnek és dolgoznak – ami rendkívül költséges lenne rakétával, mondja Dr. Shamsul. Az űrben történő étkezés sokkal ésszerűbb megoldás lenne, véli.
A kísérlet során a kutatók egy bioreaktort használnak, amely különböző élelmiszer-összetevők előállítására alkalmas. Az ESA küldetése keretében egy kisebb, egyszerűbb változatát küldték el az űrbe a SpaceX Falcon 9 rakétával. A kutatók kis mennyiségű élesztőkeveréket juttattak el a Föld körüli pályára egy kis kocka műhold segítségével, amely a Phoenix, Európa első kereskedelmi visszatérő űrhajója volt. Ha minden a tervek szerint alakul, a műhold körülbelül három órán át fog keringeni a Föld körül, majd visszatér a Portugália partjainál található területre. A kísérlet során összegyűjtött adatokat a tudósok a következő évben az űrbe küldendő nagyobb, fejlettebb bioreaktor megépítéséhez fogják felhasználni.
Bár a laboratóriumban termesztett ételek ígéretesek, egyelőre még van néhány akadály, például az, hogy a bioreaktorban előállított anyag nem tűnik túl étvágygerjesztőnek. Jakub Radzikowski, a londoni Imperial College mesterszakácsa a kémiai anyagokat étkezéssé alakító kulináris tervező, aki már most elkezdett ötleteket kidolgozni az ételekhez, amelyeket a laborban termesztett összetevőkből készíthet. Még nem használhat laboratóriumban termesztett alapanyagokat, mivel a szabályozási jóváhagyás még függőben van. Az elképzelései között azonban olyan ételek szerepelnek, amelyek a különböző kultúrákból érkező űrhajósok számára is ismerősek és kényelmet nyújthatnak.
A kísérlet során Jakub fűszeres gombócokat és mártogatóst készített, amelyeket a brit űrhajós, Helen Sharman, a legelső brit űrhajós is megkóstolt. A kóstolás során mindketten egyetértettek abban, hogy az ételek ízletesek és jól sikerültek. Dr. Sharman elmondta, hogy a laboratóriumban termesztett ételek nemcsak finomabbak lehetnek, hanem a költségeket is csökkenthetik, így lehetővé téve az űrben való hosszú távú tartózkodást. Az ISS-en végzett kutatások alapján az űrhajósok biokémiája változik a hosszú időtartamú űrmissziók során, ami miatt a laboratóriumban termesztett élelmiszerek potenciálisan előnyösebbek lehetnek számukra. Az új technológia tehát nemcsak a táplálkozás javítását célozza, hanem az űrhajósok egészségét is.
Ezeket is érdemes megnézni
A tyúkok intelligenciája: valóban alábecsüljük őket?
Tengerimalacok tartása: tippek és tanácsok kezdőknek
