Az idegen élet titkai és hatásai az emberiségre

A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is, rávilágítva a világegyetem méretére és a benne elfoglalt helyünkre. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről. Most pedig egy újabb jelentős felfedezés kapcsán közel kerülhetünk ahhoz, hogy valóban idegen életet találjunk egy másik bolygón, amely a K2-18b névre hallgat. A hír, miszerint ezen a bolygón olyan gázokat észleltek, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek, új reményeket ébresztett a tudósokban. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés alapvető kérdések megválaszolásának küszöbén áll.

A felfedezés újabb kérdéseket is felvet: ha valóban létezik élet egy másik világon, hogyan fog ez megváltoztatni minket, embereket? Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről, és a 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy az Mars felszínén egyenes vonalú képződményeket látnak, ami arra utalhatott, hogy a vörös bolygón haladó civilizáció élhetett. Az évtizedek során a tudományos elképzelések széles spektrumot öleltek fel, a sci-fi kultúra születésétől kezdve a repülő csészealjak és kis zöld űrlények világáig.

Bár az elmúlt évtizedek során a Mars volt a fő célpont, a NASA kutatásai az 1992-es évben egy új irányt vettek, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, de ezek közül sok nem alkalmas az élet fenntartására. A csillagászok azonban megtalálták az úgynevezett „Goldilocks zónát”, ahol a távolság ideális ahhoz, hogy folyékony víz létezzen. Prof. Madhusudhan szerint a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó is lehet.

A felfedezés folytatásaként a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni az exobolygók légkörének kémiai összetételét. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón észlelt gázokat, a valaha épített legerősebb űrtávcső. A távcső megjelenésével a tudósok remélték, hogy végre elérhetik az élet keresését, de a JWST-nek vannak korlátai, és nem képes észlelni a Földhöz hasonló bolygókat, mivel a csillagok fényessége megakadályozza az ilyen megfigyeléseket.

A NASA tervez egy újabb projektet, a Habitable Worlds Observatory-t (HWO), amely a 2030-as években indul, és képes lesz az élethez hasonló bolygók légkörének elemzésére. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium is egy új, rendkívül nagy teleszkópot épít, amely képes lesz részletesebb képet adni a távoli bolygók légköréről. Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt, hogy egyértelműen bizonyíthassa a K2-18b körüli biosignatúrák létezését.

Ha a felfedezés megerősítést nyer, az nem jelentene azonnali ünneplést, hanem inkább egy újabb tudományos vitát indítana el arról, hogy a biosignatúrák nem élő dolgok által is létrejöhetnek. Azonban ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a tudósok egyre inkább képesek kizárni a nem élő forrásokat, a tudományos konszenzus fokozatosan az élet létezése felé fog elmozdulni.

A jövőbeli űrmissziók célja nem csupán a távoli bolygók felfedezése, hanem a saját Naprendszerünkben való élet nyomait is keresik. Az ESA ExoMars roverje például a Mars felszínén fog fúrni, hogy nyomokat találjon a múltbeli életre. A NASA a Titán holdra is tervez küldetést, amely során a bolygó légkörének kémiai összetevőit is vizsgálják.

Prof. Dougherty, a londoni Imperial College planetológiai szakértője úgy véli, hogy az élet felfedezése a Naprendszerünkben jótékony hatással lenne a tudományra, és segítene megérteni, honnan származunk. A felfedezések folytatásával egyre inkább közelítünk ahhoz a megértéshez, hogy miként helyezkedünk el a mindenségben, és hogy nem vagyunk egyedül. Az idegen élet felfedezése nem csupán tudományos előrelépést jelentene, hanem alapvetően megváltoztatná a világról alkotott képünket és a saját helyünket a világmindenségben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno