Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást, a ENSZ aggodalmával reagál

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a humanitárius segítségnyújtás érdekében a gázai palesztinok számára, amely magáncégeken keresztül valósulna meg, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy biztonsági vállalatok által védett „elosztó központok” fognak élelmiszert és egyéb szükségleteket biztosítani több mint egymillió ember számára, kezdetben, a Hamasz által történő segélyeltulajdonítás megakadályozása érdekében. Huckabee tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyszállításban vagy -elosztásban, de azt mondta, hogy az izraeli erők biztosítani fogják a központok körüli terület védelmét.

A terv körüli részletek nyilvánosságra kerülésével egyre több aggodalom merült fel. Az ENSZ ügynökségei, akik már világossá tették, hogy nem fognak együttműködni a tervekkel, mivel azok úgy tűnik, hogy „fegyveresítik” a segélyt. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben veszünk részt, amelyek összhangban állnak az elveinkkel”. Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely ellentétes bármely elveket követő humanitárius szervezet alapvető értékeivel.” Március eleje óta Izrael teljesen megszakította a gázai területre irányuló ellátmányokat, beleértve az élelmiszert, a menedékhelyeket, a gyógyszereket és a tüzelőanyagot is, ami humanitárius válsághoz vezetett a 2,1 milliós lakosság számára.

A Gázában lévő közösségi konyhák egyharmadának be kellett zárnia az utóbbi két hétben az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, amint azt az OCHA jelentette. Közöttük volt a World Central Kitchen két utolsó mobil konyhája is, amely napi 133,000 étkezést biztosított, mielőtt kedden elfogyott az alapanyaguk. Az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött a helyi piacokon; egy 25 kg-os liszteszsák ára most 415 dollár (313 font) Gázavárosban, ami harmincszoros növekedést jelent február végéhez képest.

Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben kifejtette, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és csapata arra van megbízva, hogy „mindent megtegyen ennek felgyorsítása érdekében, és a lehető leggyorsabban juttassa el a humanitárius segítséget az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt. Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és hogy amikor a segélyek bőségesen megérkeztek Gázába, a fosztogatások előfordulása lényegében leállt. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint az ő orvosi ellátmányaik közül egyet sem fosztottak meg a háború alatt.

A Trump-adminisztráció próbálja megteremteni az alapot az új segélykezdeményezés mögött, és előkészíti elnökének jövő heti látogatását a gazdag arab öbölországokba, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. Azt állítják, hogy egy nem kormányzati szervezet alakult meg, és hogy a segélyezés nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee hangsúlyozta: „Az izraeliek részt fognak venni a szükséges biztonság megteremtésében, mivel ez háborús övezet. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, sőt az élelmiszer Gázába juttatásában sem.”

A frissen bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) tűnik a célra létrehozottnak. A BBC által megtekintett 14 oldalas dokumentum ígérete szerint négy elosztóhelyszínt fognak kialakítani, eleinte élelmiszert, vizet és higiénés csomagokat osztva el 1,2 millió ember számára, ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A projekt célja, hogy végül minden gázait elérjen. A potenciális támogatóknak szóló dokumentum kijelenti, hogy „a hónapokig tartó konfliktus alatt a hagyományos segélyezési csatornák összeomlottak Gázában”. Azt is állítja, hogy a GHF a humanitárius elvek: emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség irányítása alatt működik. Az igazgatóság és tanácsadók között említik a World Central Kitchen egykori vezérigazgatóját, valamint a volt amerikai ENSZ Élelmezési Világszervezetének vezetőjét, David Beasley-t is, bár részvétele még nem megerősített.

A segélymechanizmus működésének részleteit a gyakorlatban még nem tárgyalták. A gázai háborút a Hamasz által vezetett támadások indították 2023. október 7-én, amelyek körülbelül 1,200 ember halálát okozták, és több mint 250 embert túszul ejtettek. A Hamasz által működtetett egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonai kampány több mint 52,700 embert ölt meg Gázában, legtöbbször nőket, gyermekeket és időseket. Az izraeli biztonsági kabinet múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz ellen folytatott katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre kényszerített áthelyezését, a terület teljes megszerzését határozatlan időre, és a segélyek ellenőrzését.

Ez az intézkedés gyorsan széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki. Izrael szövetségesei közül sokan rámutattak arra, hogy az ország köteles a nemzetközi jog alapján lehetővé tenni a humanitárius segélyek akadálytalan átadását. Hamish Falconer, az Egyesült Királyság Közel-Keletért felelős minisztere a parlamentben hangsúlyozta, hogy a brit kormány súlyosan aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új fázisba” terelhetik a 19 hónapja tartó háborút Gázában. Asegélyezés kapcsán elmondta: „Ahogy az ENSZ mondta, nehezen látni, hogy ha végrehajtják, az új izraeli terv, miszerint a segélyt magáncégeken keresztül juttatják el, összhangban lenne a humanitárius elvekkel és megfelelne a szükségletek nagyságának.” Azt kérte, hogy az izraeli kormány világos tájékoztatást adjon szándékaikról.

Az ENSZ és más segélyszervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy jelenleg tonnányi készlet halmozódott fel Gáza határátkelőinél, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael ezt lehetővé tenné. A blokád megszüntetése nélkül a kínálat hiányának kockázata várhatóan nőni fog.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo