Tudósok az űrből számolják a mikroszkopikus tengeri élőlényeket

A tudósok szerint a tenger vízének színében tapasztalható finom eltérések lehetővé teszik, hogy az Antarktisz körüli apró, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, az antarktiszi krilleket, az űrből számolják meg. Ez a kutatási erőfeszítés a krillre összpontosít, amely mindössze néhány centiméter hosszú, mégis a Föld egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. Ezek az apró lények táplálékul szolgálnak a tengeri élővilág számos tagjának, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat. A környezetvédelmi tudósok azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja a krillpopulációt, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krillek nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF-UK, a vadon élő állatok védelmével foglalkozó jótékonysági szervezet vezető sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Ezek apró, meg nem érdemelt hősök, akik hihetetlen tengeri életet táplálnak, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdakkal meghatározzák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésének finom eltéréseiben rejlik, amely attól függ, hány krill úszik a vízben.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója éppen most tért vissza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krillek sűrűségének és a víz színének pontos elemzése lehetővé teszi, hogy műholdakkal pillanatfelvételeket készítsenek a krillpopulációról, így nyomon követhetik a populációt az űrből.

A krill táplálékául szolgál a Föld legnagyobb állatainak is, beleértve az óriási bálnákat, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy az antarktiszi krilleket fogyasszák. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy virtális ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégben élnek, és ezek a növények szén-dioxidot nyelnek el, miközben nőnek. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését segítő tengeri növényeket.

Azonban, ahogy az óceán hőmérséklete emelkedik a globális felmelegedés következtében, a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie kiemelte, hogy „sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül.” Az új kutatási projekt új eszközt adhat a kezükbe, amely segíthet a krillpopuláció monitorozásában és védelmében.

A krill védelme nemcsak a tengeri ökoszisztéma egészségére van pozitív hatással, hanem a klímaváltozással szembeni ellenállás növelésére is. A klímaváltozás és a halászat hatásainak csökkentése érdekében a kutatók és a környezetvédők közös erőfeszítései elengedhetetlenek, hogy megóvják ezt a létfontosságú fajt, amely nélkülözhetetlen az óceánok biológiai sokféleségének fenntartásához.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo