Kongói Demokratikus Köztársaság: Levették az immunitást a volt vezetőről a hazaárulási vádak miatt
A Kongói Demokratikus Köztársaság szenátusa nemrégiben levette Joseph Kabiláról, az ország volt elnökéről a mentelmi jogot, ezzel megnyitva az utat a vele szembeni büntetőeljárás előtt, amelyet a keleti régióban zajló lázadásokkal kapcsolatos támogatásának vádjával indítanak. A hatóságok hazaárulással és háborús bűncselekményekkel vádolják Kabilát, mondván, hogy „jelentős mennyiségű dokumentum, tanúvallomás és anyagi tény” köti őt az M23 fegyveres csoporthoz, amely több települést is ellenőrzés alatt tart a gazdag ásványkincsekben bővelkedő keleti területeken. Kabila, aki 53 éves, eddig nem kommentálta a vádakat, de korábban már tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna a lázadókkal. A szenátus csütörtöki ülésén 90 szenátor szavazott Kabila hazaárulás miatti bíróság elé állítása mellett, míg öt szenátor ellenezte azt.
A szenátus elnöke, Jean-Michel Sama Lukonde a szavazás után bejelentette: „A szenátus engedélyezi Joseph Kabila büntetőjogi felelősségre vonását és mentelmi jogának eltörlését.” Kabila, aki 2001 és 2019 között vezette az országot, nem jelent meg a szenátus előtt, hogy megvédje magát. Miután lemondott, életfogytiglani szenátori címet kapott, amely jogi mentességet biztosít számára. A katonai ügyész ezért kérte a szenátust, hogy vonja meg ezt a privilégiumot, hogy folytathassák ellene a vádakat.
Kabila az utóbbi két évben Dél-Afrikában élt, de a múlt hónap elején bejelentette, hogy visszatér, hogy segítsen megoldani a keleti konfliktust. Néhány héttel később arról érkeztek jelentések, hogy visszatért, és Goma városában tartózkodik, amelyet az M23 elfoglalt. Ezt azonban a politikai pártja, a Népi Párt a Rekonstrukcióért és Demokráciáért (PPRD) tagadta. A múlt hónapban a hatóságok betiltották a PPRD-t, mondván, hogy a párt „kétértelmű álláspontot” képvisel a kongói terület M23 általi megszállásával kapcsolatban. A Justíció minisztere, Mutamba a Kabila vagyonának lefoglalásáról is rendelkezett, kijelentve, hogy a volt elnöknek vissza kell térnie az országba, és „szembenéznie a törvénnyel… és előadnia a védelmét”.
Elemzők véleménye szerint Kabila bármilyen perbe vonása tovább destabilizálhatja az országot, amely már 2012 óta küzd az M23 lázadással. Kabila pártja a vádakat „tiszta színháznak” nevezte, amelynek célja, hogy elterelje a kongói emberek figyelmét az országot érintő főbb kihívásokról. Kabila, aki korábban katonai tiszt volt, 2001-ben, mindössze 29 évesen vette át az ország vezetését, miután apját, Laurent Kabilát meggyilkolták. Bár Kabila támogatta Tshisekedi hatalomra jutását, később viszonyuk megromlott, és a két párt koalíciója hivatalosan 2020 decemberében megszűnt. Kabila jelentős hatalmat megőrzött politikai pártján keresztül és a kormányzati koalícióban betöltött befolyásával, amely potenciálisan alááshatja Tshisekedi elnökségét.
Kabila 2023-ban hagyta el a Kongói Demokratikus Köztársaságot, hivatalosan tanulmányi célból Dél-Afrikába ment. A harcok az M23 és a kongói hadsereg, valamint szövetséges milíciák között tovább folytatódtak a keleti területeken, mivel a lázadók területük kiterjesztésére törekednek. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, amely tagadja, hogy támogatja az M23-t, talán közelít egy békés megállapodáshoz, hogy véget vessenek a harcoknak, amelyek az utóbbi hónapokban számos civilt kényszerítettek otthonuk elhagyására. A két ország tavaly előzetes megállapodást írt alá Washingtonban, amelyben egy békés megoldás irányvonalát határozták meg. Tavaly három M23 vezetőt távollétében állítottak bíróság elé, és hazaárulás miatt halálbüntetést kaptak. A kormány márciusban ötmillió dolláros jutalmat ajánlott fel a lázadó vezetők – Corneille Nangaa, Sultani Makenga és Bertrand Bisimwa – letartóztatására.
Ezeket is érdemes megnézni
Vietnam új kihívással néz szembe: az amerikai vámok ötven évvel a háború után
GKI tanfolyam menete: lépésről lépésre az ismeretek megszerzéséhez
