Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

Az Egyesült Királyságba érkezett a Holdról hozott első kőzetminták sora, amelyek közel ötven év után kerültek vissza a Földre, méghozzá Kínától kölcsönben. A kis mennyiségű holdpor már a Milton Keynes-i, szigorúan őrzött létesítmény egyik páncélszekrényében található, ahol a kutatók első alkalommal tekinthettek bele. A minták kölcsönzése Mahesh Anand professzornak, az Egyesült Királyság egyetlen tudósának, aki hozzáférést kapott ehhez az extrém ritka anyaghoz, hatalmas megtiszteltetés. Anand professzor úgy nyilatkozott, hogy ez az anyag „értékesebb a gyémántnál”, mivel senki más a világon nem rendelkezett hozzáféréssel a kínai mintákhoz.

A kutatók célja, hogy a holdpor mikroszkopikus szemcséit megvizsgálva alapvető kérdésekre találjanak választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A minta esetleg bizonyítékokat tartalmazhat arra vonatkozóan, hogy a Hold a Földet eltaláló, Mars méretű bolygó törmelékéből alakult ki körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A kínai űrügynökség a Chang’e 5 űrexpedíció során gyűjtötte be ezeket a kőzeteket 2020-ban, amikor a misszió egy vulkáni területen, a Mons Rümker helyszínén landolt. A robotkar segítségével 2 kilogramm anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ezzel a küldetéssel Kína a legújabb űrverseny vezető szereplőjévé vált, hiszen ez volt az első sikeres holdmintavétel a szovjet 1976-os misszió óta.

A globális együttműködés hagyományait követve Kína most először biztosította hét nemzetközi kutató számára a mintákhoz való hozzáférést, hogy új felfedezéseket tegyenek. A professzor a múlt héten Beijingben részt vett egy ünnepélyes ceremónián, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. Anand professzor így fogalmazott: „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk, és Kína annyira előrébb jár az űrprogramokba történő befektetés terén.” A professzor a legnagyobb óvatossággal hozta vissza a mintákat, amelyeket a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában szállított.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában lépve először speciális ragasztószőnyegre lépünk, hogy megtisztítsuk a cipőnket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit öltünk. Az itt elvégzendő munka környezete rendkívül tiszta kell legyen, hogy elkerüljük a szennyeződéseket, mivel ha a Földről származó anyag keveredik az extra-terresztriális részecskékkel, az végleg tönkreteheti a kutatások eredményeit. A professzor egy páncélszekrényt nyit ki, amelyből óvatosan előhúz egy zipzáras tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tárolót rejt. Minden tárolóban egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke réteg látható: ez a Hold pora. Bár első ránézésre nem tűnik lenyűgözőnek, az anyag kozmikus utazása lenyűgöző, és Anand professzor hangsúlyozza, hogy a 60 milligramm elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele.

A laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozni fog a mintákkal, amikor az ampullákat megnyitják. Knight már 36 éve vág és csiszol kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik. Izgatottan mesél arról, hogy mennyire várja már ezt a feladatot, de egyben ideges is, hiszen a minták mennyisége nagyon korlátozott, így nem könnyű további példányokat beszerezni. A minták előkészítése után a kutatások további laboratóriumokba kerülnek, ahol különböző, az anyag összetételét elemző gépeket használnak.

Az egyik laborban található gép bonyolult csövek, szelepek és vezetékek hálózatával van felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy a porszemcséket 1400 Celsius-fokra melegítve kinyerjék a szén, nitrogén és nemesgázok összetevőit. James Malley, egy kutatási technikus bemutatja, hogyan végzi el a minták oxigéntartalmának meghatározását. A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásokat, és az idő múlásával a minták valószínűleg el fognak veszni a vizsgálatok során. Kína azonban már a Chang’e 5 misszió óta előrelépett, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold far oldaláról is hoztak vissza mintákat, amelyek különös jelentőséggel bírnak, mivel a terület esetleg hosszú ideje csendes vulkáni lávafolyásokat rejthet.

Anand professzor reményei szerint ez a lépés egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között. „Sokunk karrierje az Apollo-missziók során visszahozott minták tanulmányozásával indult, és fantasztikus hagyományt követni. Remélem, hogy más országok is követik a példánkat” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo