A közelmúltban a „FöldKelte” nevet választó csapat, Magyarországon elsőként, közösségi kert művelésébe fogott. A világszerte régóta nagy hagyományokkal bíró, milliókat megmozgató, önszerveződő mozgalom egyik legfiatalabb ága Békásmegyeren vert gyökeret, néhány eltökélt embernek és egy orvos házaspárnak köszönhetően. Röviden és tömören megfogalmazva, a közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz művelésbe.

A tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta; sőt, akad ahol baromfit vagy méheket is tartanak. A közösségi kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elő; a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „Győzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg az olyan „community garden” gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Szép számmal művelnek ilyen kerteket Kanadától, Európán át egészen Új-Zélandig.

Az ilyen kertek - a hagyományostól eltérően - nem "csak" élelmiszer előállításra alkalmasak, ennél jóval több előnyt hordoznak magukban. Segítségükkel gondozatlan, parlagon heverő terek kapcsolhatók vissza az aktív városi életbe; tevékeny közösségeket hív életre az együtt dolgozók, a környéken lakók és a kertben szerveződő kulturális programokat látogatók körein belül; zöld terület nélküli épületekben élők számára is lehetőséget teremt az önellátás megvalósítására, ráadásul az élelmiszerek beszerzési költségeit is csökkenti.

A közösségi kertekben történő zöldség- és gyümölcstermesztés rövidíti a távolságot előállítás (előállító) és fogyasztás (fogyasztó) között, minek következtében a rövidebb szállítási távolságok, illetve a kereskedelmi láncszem (csomagolás, raktározás, eladás, stb.) elkerülése javítanak a megtermelt élelmiszer környezeti mutatóin. S végül – de nem utolsó sorban - csökkenti a nagyipari élelmiszerrendszertől való függőséget, azaz a helyi termelés, helyi fogyasztás előremutató irányvonalát erősíti.

Az első hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! - "Vissza a földekre!” - mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. A Reclaim the Fields! mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.

forrás és folytatás:

Zöldbolt