|
Írta: Márton Anikó
|
|
2013. április 16. kedd, 18:20 |
|
Az idei március egészen más arcát mutatta, mint ahogy vártuk, nagyon hideg volt és nagyon sok csapadék hullott, hol eső, hol hó formájában. Nem szegte kedvünket a Cinegekertben az időjárás szokatlan zordsága, már március közepétől folyamatosan haladunk a Budatétényi közösségi kert kialakításával.
Az elhanyagolt, valaha hobbitelekként szebb napokat látott kert kezd új életre kelni. Mostanra a lelkes jelentkezők, és aktívan tevékenykedő közösségi tagoknak köszönhetően kialakultak a parcellák. Bátrabbak már ültettek, vettetek is, kevésbé bátrak még csak a tereprendezést merték bevállalni.
Már most látványos változáson ment át a terület, az évek alatt odahordott szeméthalmok is felszámolódnak, néhány napon belül elszállítják. Több fázisban haladnak a kerti munkálatok, részben az időjárásnak, részben az aktív tagoknak köszönhetően.
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Éri Andrea
|
|
2013. március 22. péntek, 15:00 |
|
Aki kertet művel tudja, hogy a gyomnövényeket irtani kell, mert elfojtják a kultúrnövényeinket, elveszik előlük a tápanyagokat.
Már az általános iskolában tanulják a gyerekek, hogy a különböző minőségű talajban más-más gyomnövények nőnek. Ezeket jelzőnövényeknek nevezzük. Azt viszont nem tanítják, hogy ezek a gyomnövények gyógyítják a földet. Egyes növények különböző ásványi anyagokat gyűjtenek a levegőből, vízből. Pont azokat az anyagokat, amikre az adott földnek szüksége van. Tehát, ha kiirtjuk a gyomokat a kertünkből, nekünk kell mesterségesen pótolni a tápanyagot.
A föld jobban tudja, mint mi, hogy mire van szüksége. Évről évre változik, milyen növények fejlődnek nagy mennyiségben.
Csak egy példát említenék, amin én is elcsodálkoztam. Az utcánkban van három egymás mellett lévő telek. A két szélső mozgatva volt minden évben, és rengeteg parlagfű nőtt bennük. A középső telek parlagon volt. Egy szál parlagfüvet sem találtam rajta. Nem volt rá szüksége a földnek.
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Márton Anikó
|
|
2013. március 18. hétfő, 18:54 |
|
Az egyre sokasodó közösségi kertekről különösen ilyenkor tavasztájt egyre több helyen olvasni a friss híreket. Már nem csak a fővárosban alakulnak - ahol általános, hogy a lakásokhoz nem tartozik önálló kert, de vidékről is kaptunk már híreket. Úgy tűnik a vidéki nagy városokban - Kecskeméten és Szentgotthárdon - is van létjogosultsága ennek a kertészkedési formának, és leginkább közösségi megmozdulásnak.
A fővárosban az első hazai közösségi kertet a Földkelte csoport indította még 2010-ben, sajnos ők már nem tevékenykednek, mindenesetre remek példával jártak előttünk, akik most kezdünk, csatlakozunk egy-egy közösségi kerthez.
Jómagam a lakhelyemhez közeli Cinegekert tagja lettem, ahol már el kezdtük a tavaszi munkálatokat, és amely közösségi kertről folyamatosan szeretnék beszámolni.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Z.Andi
|
|
2013. március 07. csütörtök, 15:50 |
|
Sokan túlvannak már az első benti palántázásokon, miközben beköszöntött a napsütéses tavaszi idő, ami a kinti munkákat is lehetővé teszi. Picit meg lehet lazítani a földet, de lehetőség szerint arra ügyeljünk, hogy ne túl mélyen ássuk fel a területet. Fontos, hogy ne hozzuk mélyásással felszínre az élettelenebb réteget.
Ezévben megpróbálom a mustárvetést, ami Gertrud Frank könyve alapján nagyon nagy tetszést aratott nálam. Kihívást először az jelentette, hogy mustármagot szerezzek be. A vetőmagot túl drágának találtam arra, hogy pusztán „trágyának” elszórjam. Mígnem egyszer a piacon, az egyik gazda mustármagot árult. Megkérdeztem hát tőle, hogy ugye ez ki is kel, ha én elvetem és megnyugtatott, hogy persze. Így töredékáron vettem biopiaci, biominősített trágyát:)
Miután meglazítgattam és elgereblyéztem a talajt, elszórtam a mustármagokat körülbelül olyan precízen, mintha tyúkot etetnénk.
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Éri Andrea
|
|
2013. március 06. szerda, 20:39 |
|
A múlt hét szerdai ültetésnek már látszik az eredménye. A képen a karfiol látható vasárnapi állapotában.
A hétvégén földbe kerültek a gyökérnövények is. Petrezselymet, sárgarépát, retket és spárgát ültettünk a gyerekekkel.
A spárga gyökérsége vitatható, mivel a termését fogyasztjuk akkor is, ha fehér spárgaként termesztjük. De mivel ő ezt nem tudja, bízzunk a legjobbakban. A zöldségfélék közül talán a gyökérnövények igényelnek leggondosabb talaj előkészítést.
Kedvelem én a szerteágazó, vagy éppen egymásba fonódó gyökerek alkotta „szoborcsoportokat”, de tisztítani nagyon nehéz őket. Törekszem inkább az erős, egyenes egyedek termesztésére.
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Karner Melitta
|
|
2013. március 03. vasárnap, 19:36 |
Műkedvelő kertészkedőkként indultunk, de két év alatt bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk önellátókká válni. A fővárostól 17 kilométerre a saját biogazdaságunk lát el bennünket és egy másik családot is szinte egész évben friss és egészséges terményekkel. Minimális anyagi befektetés, sok munka, sok lelkesedés.
Nagyszüleim városi emberek voltak, de nyugdíjas éveikben a Dunakanyarban vett nyaralójuk kicsi kertjét Nagymama művelte. Elől a virágoskert, hátul a vetemény, néhány gyümölcsfa, a ház mellett futatta a Juliska babot, az öreg diófa az összes unoka születésnapi tortájához elegendő diót termett. Nagypapa lelkesen oltogatta a fákat, így lett cseresznyefa, szilva. Kedvence volt az egres és a bőralma. A legtöbb nyaramat velük töltöttem, hol Nagymamának, hol Nagypapának segítve, és eltökélt szándékom lett, hogy egyszer kertes házam lesz.
Páromban megtaláltam ehhez is a társamat és lett is egy kicsi házunk nagy kerttel, kutyával, macskával, közel a fővároshoz, hiszen munkánk és három gyermekünk óvodája, iskolája a mai napig oda köt bennünket. A saját kertünk saját próbálkozásai mérsékelt sikert hoztak, de barátokban partnerekre leltünk abban, hogy keressünk egy területet, ahol nagyobb léptékben gazdálkodhatunk - környezetbarát módon.
|
|
Bővebben...
|
|