A 2009. február 5-ei Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián mutatták be először nagyobb nyilvánosság előtt az első minősítés előtt álló hazai passzív családi házakat.

Az elmúlt években több kísérleti projekt indult hazánkban passzív lakóházak kialakítására, s bár kifejezetten jó energetikai tulajdonságokkal bírnak, egyik épület sem felelt meg a passzívház minősítéshez szükséges szigorú kritériumoknak.

Hazánkban egy szadai családi ház (Pest megye) kapja meg elsőként a hivatalos minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. A minősítést a Passivhaus Institut képviseletében Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök adta át az építtetőnek a konferencián. Egy győri családi ház ugyancsak esélyes a minősítés megszerzésére, az elbírálás folyamatban van.

A Győrben és Szadán létesült passzív lakóépületeket az építtetők, tervezők, kivitelezők mutatják be a sajtótájékoztató keretében, s ez alkalommal nyílik lehetőség interjú készítésére is.

Az első passzív házat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a passzívház mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzív ház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is.

Hazánkban egyelőre nem terjedt el az energiahatékony technológia. Áttörést hozhatnak az első megépült magyar passzív házak, hiszen bizonyítékul szolgálnak a potenciális építtetők számára arról, hogy a technológia valóban hatékonyan működik - az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően nincs szükség aktív fűtési rendszerre; folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket. A passzív ház energiafogyasztása minimális.

A szadai családi ház a bizonyítéka annak, hogy egy passzív ház jelentős többletköltség nélkül megépíthető.

forrás: épitinfo